Manga

A manga (漫画) jap�n elnevez�s, amit a jap�nok disztingv�lt vizu�lis st�lus�ban k�sz�tett k�preg�nyek megjel�l�s�re haszn�lnak. A klasszikus jap�n ukiyo-e fest�szet �s a nyugati m�v�szeti hat�sok tal�lkoz�s�b�l fokozatosan j�tt l�tre, m�g mostani jellege kialakult, s a k�ztudatban – f�k�pp Jap�n hat�rain k�v�l – �sszeforrt a jap�n popkult�r�val.

Az els� mang�ra eml�keztet� m�v�szi megold�sok igen messzire, a XII. sz�zadra vezethet�k vissza. A fametszetek nagyfok� n�pszer�s�d�s�vel azt�n a XVIII-XIX. sz�zad folyam�n kialakult st�lus bizonyos szembe�tl� jegyei �r�kl�dtek tov�bb, hogy a nagy v�ltoz�sok kor�nak Jap�nj�ban kialakuljanak az ir�nyad� elvek a k�preg�nyekkel kapcsolatban, s elterjedhessenek, mint n�pszer� �rucikk. A manga kifejez�s ellenben nem a II. vil�gh�bor� ut�n keletkezett, hanem az Edo kori Jap�n (az 1800-as �vek egy olyan kora Jap�nban, amikor a fametszetek igazi renesz�nszukat �lt�k) egyik nagy ukiyo-e fest�m�v�sz�nek, Hokusai Katsushik�nak k�sz�nhet�en ker�lt el�sz�r k�znapi haszn�latba, az �gynevezett, �s sz�les k�rben elismert 'Hokusai manga' st�lusmegjel�l�s� alkot�sok nyom�n. A kifejez�s jelent�se sz�szerinti ford�t�sban "v�letlenszer� k�pek" vagy "v�zlat" de mostanra a sz�t�rakban is csak k�preg�ny c�msz�val van felt�ntetve. A sz� k�t kanjib�l, avagy k�nai eredet� jap�n �r�sjegyb�l tev�dik �ssze ilyet�nk�ppen: 漫画, hiragana �t�rata まん(man)が(ga), katakana �r�srendszerben pedig マンガ. Az els� �r�sjegy �n�ll� jelent�ssel sz�veg�sszet�telben nem b�r, �sszet�telben viszont lehet: "nem sz�nd�kos"," v�letlen", "romlott". A m�sodik jel rendelkezik �n�ll� olvasattal, amely k�pet jelent, s egyszer�enえ "e" a besz�lt nyelvben. �rdekess�gk�ppen megeml�thet�, hogy egyik el�dje elnevez�s�ben, az ukiyo-e olvasat�ban is megfigyelhet� az "-e" v�gz�d�s, jelent�se majdhogynem teljesen egyezik, viszont egy eg�sz m�smilyen kanjival �rj�k: 浮(uki)世(yo)絵(e)