Forrás: www.shikon-no-tama.hu

A szerzőről: Rumiko Takahashi 1957-ben született Niigatában (Japán). Egész eddigi élete során imádta a mangákat, és amikor a Niigata Chou Középiskolába ment megalapította az iskola “manga megbecsülésének társaságát”. A kezdeti években elhatározta, hogy mangákat fog készíteni, és 2 évvel később kiadta a “Katte Na Yatsurát” (“Arrogáns emberek”) abban az újságban, amit a karrierjének otthonának, amit később karrierjének otthonának hív, a “Shonen Sunday-t”. Képregény rajzolást tanult egy japán kollégiumban Kazuo Koikével, a Crying Freemn (A Síró szabad ember) szerzőjével és dolgozott, mint asszisztens Kazuo Umezonak.   1978-ban kijött egy újabb munkája “Urusei Yatsura” néven, ami egészen 1987-ig folytatódott. Urusei Yatsura egy fiatalemberről szól, akit Ataru Moroboshinak hívnak, aki azt választja, hogy tagja lesz egy játéknak egy Oni idegennel (Lummal) amelyben a világ sorsa a tét. Atarunak sikerül nyernie, de véletlenül megkéri Lum kezét.   Urusei Yatsurát követte a nagyon sikeres manga, a Maison Ikkoku. Maison Ikkoku egy fiatal hallgatóval lett írva, és ezért publikálva lett a “Big Comic Spiritsnél” (Nagy képregények lelke) és csak később a Shonen Sundaynél. 1982-ben kezdődött, és párhuzamosan futott az Urusei Yatsurával. Maison Ikkoku egy fiatal tanulóra összpontosít, Yusaku Godai-ra, aki egy bukott lakásmenedzser, Kyoko Otona próbálja lerázni a kérőit, Shun Mitaka az ember, aki mindent fel tud ajánlani, Godai aki nem.  Takahashi karrierjében nagy év volt 1987, mert látta a kezdetét és végét 3 sikeres és ismert történetnek. Urusei Yatsura és Maison Ikkoku is búcsút mondott 34 és 15 szezon után külön-külön. Mindkettő sorozat sikeres volt és látták Takahashi írását és művészi javulását az évek alatt.   Mindkettő burkolta Takahashi elkezdett munkáját, a Ranma 1/2-őt. Ranma Saotome egy tinédzser, aki meg van átkozva, hogyha hideg vízzel érintkezik, lánnyá változik. Ranma 1/2 futott a legtovább, 38 szezonnal, és vége lett 1996-ban.   Mielőtt végzett vele, Takahashi elkezdett egy új sorozatot, az “Inu-Yasha Sengoku Otogi Zoushi” (Inu-Yasha Egy feudális tündérmese) néhány hónappal a Ranma 1/2 befejezése előtt. A történet egy fiatal lányra összpontosít, Kagome Higurashira, aki beleesik egy kútba, és a középkori Japánba jut. Ahol találkozik egy fél démon, fél emberrel, Inu Yashával és elkezdik a küldetésüket, összegyűjteni a Shikon no Tama (“Négy Lélek Ékköve”) széttört darabjait megkeresni.   Takahashinak voltak kisebb, pár részes történetei, pl. One or W (Egy vagy W), Maris the Chojo (Maris a Chojo), és Firetripper (ami a “Rumic World” tagja és a “Rumic Theater”-nek) egyedül a hosszabb történetű Mermaid Saga-val, ami osztja a halhatatlanság elemeit és Gospel egy szerelmi történet, ami egy katolikus apácáról és egy fiatal boxolóról szól.   Shonen Sunday, a manga magazin, ami kihozza Ms. Takahashi munkáit, néhány héten riportot készít a szerzővel. Ms. Takahashi gyakran beszél kedvenc baseball csapatáról (“Hanshin Tigers” -Hanshin tigrisek-), beszél a kedvenc együtteséről (Shanza), vagy gyermekkori emlékeiről beszél.   Takahashi 2x karrierjének évében megfontolta, hogy mint az első fő nő fiúknak kezd képregényt írni, és kitalálta a címet: “The Princess of manga” (A mangák királynője). Megnyerte a Shogakukan által szponzorált "New Comic Artist Award"-ot (Új képregény művész díj) 1978-ban és nyert 1994-ben az “Inkpot Award”-ot Amerikában. Tudom, nem egy nagy fordítás, de azért remélem, élvezhető volt. Forrás: www.shikon-no-tama.hu