A sintoizmus t�rt�nete

Toki� els� pillant�sra ugyanolyan vil�gv�rosnak t�nik, mint b�rmelyik nyugati t�pus� nagyv�ros. �g fel� emelked� felh�karcol�k, hatalmas kereskedelmi �s ipari k�zpontok tan�skodnak arr�l, hogy Jap�n egyike korunk legfejlettebb ipari �llamainak. Csak a beavatott szeml�l� veszi �szre a felh�karcol�k tetej�n, vagy a kereskedelmi k�zpontok udvar�ban a kicsiny, gondozott kerteket, benn�k a szent�lyeket, Jap�n k�zel k�t �vezredes term�szetkultusz-vall�s�nak szimb�lumait. “Istenek �tja” A sintoizmus kifejezetten nemzeti vall�s. A jap�n n�phez, mentalit�shoz, kult�r�hoz k�t�dik, melyek kialakul�s�ban d�nt� szerepet j�tszott. A sintot �ltal�ban “istenek �tj�nak” ford�tj�k, ami azonban tekintettel a jap�n politeizmus saj�ts�gos volt�ra nem teljesen fedi a val�s�got. A sintoista ember im�data ugyanis nem a hagyom�nyos �rtelemben vett istenekre ir�nyul. A kultusz k�z�ppontj�ban az istens�g helyett a “kami” �ll. A kami pedig szellemet, gyakran az �s�k szellem�t jelenti, aki jelen lehet �lettelen t�rgyakban, f�stben, f�kban, hegyekben, de ugyanakkor az emberben, a nemzet h�seiben is. A sinto teh�t a “kamik �tj�t” jelenti. A jap�nok a legr�gebbi id�kt�l kezdve tisztelt�k a kamikat. K�l�n kamija volt a f�ldnek, a mez�nek, a foly�nak, az erd�nek. �ltal�ban j�s�gos l�nyeknek tekintett�k �ket �s nem f�ltek t�l�k. �h�tatuknak egyszer� r�tusok form�j�ban adtak kifejez�st: �tel- �s ital�ldozatot mutattak be, tapsoltak neki, el�adt�k k�relmeiket.  A kezdetben sz�jhagyom�ny �tj�n terjed� m�toszokat az orsz�g politikai egys�g�nek l�trej�tte ut�n foglalt�k �r�sba azzal a sz�nd�kkal, hogy �ltaluk szentes�ts�k a jap�n n�p �s ezen bel�l az uralkod�h�z isteni eredet�t. A legr�gebbi ilyen jelleg� k�nyv a Kodzsiki (R�gi id�k kr�nik�ja) 712-ben keletkezett, els�sorban a vil�g eredet�vel �s a term�szetfeletti l�nyek �gyes bajos dolgaival foglalkozik, de feldolgozza Jap�n korai, mitikus t�rt�net�t is. A m�sodik a Nihongi, vagy Nihonsoki (Jap�n kr�nik�ja) 720-ban �r�dott, s a t�rt�nelmi feljegyz�sek mellett foglalkozik m�toszokkal �s legend�kkal is. E k�t mitol�giai-t�rt�neti m�vet bizonyos fenntart�ssal a sintoizmus szent�r�s�nak nevezhetj�k. A h�vek tudnak l�tez�s�kr�l, t�bb� kev�sb� ismerik a benn�k le�rt legend�kat, de a papokon �s t�rt�n�szeken k�v�l m�s nemigen olvassa �ket. A mitikus elbesz�l�s szerint a jap�nok a kamik k�l�nleges, kiv�lasztott teremtm�nyei. A Ja­ma­to t�rzs vezet�je, az orsz�g egyes�t�je �s a cs�sz�rs�g megalap�t�ja, Dzsimmu Tenno pedig, k�zvetlen�l a legf�bb kamit�l, Amateraszu �mikami napistenn�t�l sz�rmazott. Jap�n nyitva �llt a nagy nyugati szomsz�d, K�na fel�l �rkez� hat�soknak. M�g azonban a konfucianizmus �s a taoizmus nem hagyott k�l�n�sebb nyomot a szigetorsz�g vall�s�ban, a 6. sz�zadt�l egyre nagyobb teret h�d�t� buddhizmus az eg�sz n�p k�r�ben elterjedt. A sintoizmussal ellent�tben a buddhizmusnak rendszerezett tanai, fejlett etik�ja �s j�l m�k�d� egyh�zi szervezetei voltak. A jap�n �svall�s k�sz volt sok mindent �tvenni t�le. Ez egyr�szt el�nyt, m�sr�szt vesz�lyt jelentett a sintoizmus sz�m�ra, mert a buddhizmus terjeszked�se hamarosan a sintoizmus h�tt�rbe ker�l�s�t eredm�nyezte. A Riobu-sinto (Kett�s arc) nev� k�z�pkori mozgalom pl. azt tan�totta, hogy a jap�n kamik tulajdonk�ppen azonosak a k�l�nf�le neveket visel� isteni buddh�kkal �s bodhiszatv�kkal. Mag�t Ama­te­raszu �mi­ka­mit is csakhamar a buddhista singon szek­ta Maha­vario­­ka­n�j�val, azaz a nap buddh�j�val azonos�tott�k. A sinto szent�lyek ter�let�n buddhista templomok �p�ltek, a k�t vall�s papjai egym�s mellett tev�kenykedtek. Mint ahogy a buddhizmus megjelen�se k�vetkezt�ben K�na a “h�rom vall�s orsz�ga” lett, Jap�n a k�t vall�s orsz�g�v� v�lt. Az egyszer� emberek nem l�ttak nagy k�l�nbs�get a k�t vall�s k�z�tt, nem tartott�k sz�ks�gesnek, hogy kifejezetten buddhist�nak vagy sintoist�nak mondj�k magukat. Mik�zben a Tokugava sogun�tus (1603–1867) idej�n a cs�sz�r csak �rny�kuralkod� volt, a buddhizmus pedig a soguni hatalommal sz�vetkezve vil�gi hatalm�nak vir�gkor�t �lte, a nagy sinto szent�lyek papi nemzets�gei k�r�ben er�teljes meg�jul�si t�rekv�s alakult ki. A Fukk� vagy “Tiszta sinto” iskol�t Kamono Mabucsi (1697–1769) alap�totta. A Kodzsikit, a Nihongit �s az �si sintoista liturgikus sz�vegeket tanulm�nyozva arra a meggy�z�d�sre jutott, hogy Jap�n vall�s�t a k�nai hat�s rontotta meg. Az �kori uralkod�k, hangs�lyozta, akik m�g meg­adt�k a megfelel� tiszteletet isteni �s�knek, Ama­teraszu �mika­mi­nak, term�szetes szeretettel �s igazs�g�rzettel eltelve gyakorolt�k hatalmukat, a n�pnek pedig nem volt sz�ks�ge semmif�le erk�lcsi el��r�sokra ahhoz, hogy helyesen �ljen. Mindenki intuit�v m�don meg�rezte mi a helyes �s a j�, s a rosszat elker�lve a kamik igazi �tj�t k�vette. A k�nai eszm�k azonban ki�lt�k az emberekb�l a h�s�get, az �nfel�ldoz�-k�szs�get �s a t�bbi �ser�nyt. A kozmikus harm�nia, az ide�lis j�l�t �s boldogs�g �llapota csak akkor fog helyre�llni, hangs�lyozta Mabucsi, ha a jap�nok megszabadulnak az idegen hat�sokt�l �s visszat�rnek �seik tiszta vall�s�hoz. Hasonl� szellemben adta el� tan�t�s�t Motoori Norinaga, a Tiszta sinto m�sik nagy k�pvisel�je. Azt �ll�totta, hogy a Kodzsiki teremt�sm�tosza a vil�g egyetlen igaz teremt�st�rt�nete, ami azt jelenti, hogy a jap�nok val�ban isteni eredettel, s enn�lfogva �szt�nszer� erk�lcsi �rz�kkel rendelkeznek. �l�k�n Amateraszu �mikami k�zvetlen lesz�rmazottai, a Dzsimmu Tenno �ltal alap�tott uralkod�h�z tagjai, a cs�­sz�­rok �llnak, akiknek vissza kell adni a t�nyleges hatalmat. A fajelm�lettel �s a cs�sz�ri hatalom helyre�ll�t�s�nak szorgalmaz�s�val a Tiszta sinto m�r a politika porondj�ra l�pett. K�vetel�sei a Meidzsi restaur�ci�val val�sultak meg 1867-ben. Ekkor sz�ntett�k meg a Tokugava sogun�tust �s ekkor ker�lt vissza a t�nyleges politikai hatalom, hossz� �vsz�zadok ut�n, ism�t a cs�sz�ri uralkod�h�z kez�be. A sintoizmus reformj��rt s�kra sz�ll� mozgalmak most ny�ltan fell�phettek a buddhizmus ellen. A k�t vall�s k�l�nv�lt, de a szinkretikus kevered�s jelei nem t�ntek el: a sinto sohasem szabadult meg azokt�l a buddhista hat�sokt�l, amelyek tulajdonk�ppen megterm�keny�tett�k tanait. A sinto ihlette kiv�lasztotts�g tudat, imperialista ideol�gi�val egyes�lve k�s�bb h�d�t� h�bor�kba sodorta az orsz�got. A jap�n sovinizmus 1940-ben �rte el cs�cspontj�t, amikor az eg�sz n�p diadalittasan �nnepelte Dzsimmu Tenno tr�nra­l�p�­s�nek �ll�t�lagos 2600. �vfordul�j�t. A vil�gh�bor� ut�n egy id�re betiltott�k a birodalomalap�t�si �nneps�geket, 1953 �ta azonban ism�t tartj�k �ket. A k�l�nb�z�s�g tudata, az ut�bbi �vtizedekben tapasztalhat� szekulariz�ci� �s a sinto jelenlegi pacifista sz�nezete ellen�re tov�bbra is intenz�ven �l a jap�nokban. A k�lf�ldiek, vend�gl�t�ik minden udvariass�ga ellen�re �rzik, hogy alacsonyabb rend� emberi l�nyeknek tekintik �ket. Sinto a gyakorlatban A sintoista ember sz�m�ra minden ami l�tezik mennyei, term�szetfeletti eredet�. Ma­ga az ember is – k�l�n�sen ha Amateraszu �mikami ut�dj�nak sz�letett – fels�bbrend�, isteni l�ny. Sz�mtalan kamiban hisznek. �ll�t�lag mintegy 8 milli� szellemet tartanak sz�mon. Ezek n�h�ny f� kateg�ri�ba sorolhat�k. Az els�be a n�p k�z�s kamijai tartoznak. �l�k�n Amateraszu �mikami napistenn�, a cs�sz�ri h�z �s ezzel az eg�sz n�p anyja �ll, akit minden csal�d nagy becsben tart �s akinek tisztelet�re id�nk�nt nemzeti �nneps�geket rendeznek. Ebbe a csoportba tartoznak az �s�k szellemei is. A m�sodik csoportot az egyes helys�gek szellemei alkotj�k. Minden telep�l�snek, v�rosnak, falunak saj�t kamija van, aki seg�ti, v�delmezi a lakoss�got. A harmadik csoportot azok a kamik k�pezik akik meghat�rozott emberi tev�kenys�gek, vagy k�l�nleges helyzetek alkalm�val sietnek az ember seg�ts�g�re. A t�rt�nelem hajnal�n, amikor az ember nagyobb�ra vad�szattal �s hal�szattal foglalkozott, els�sorban a hegyek, az erd�k, a tenger, a foly�k szellemeit tisztelt�k. K�s�bb, a mez�gazdas�g elterjed�s�vel p�rhuzamosan szaporodtak a mez�gazdas�gi munk�latok szellemei. Ma m�r a Honda �zemekben dolgoz� munk�sok p�ld�ul a Honda szellem�nek p�rtfog�s�t keresik. Jellemz� a sintoizmusra, hogy szinte teljesen hi�nyzik bel�le a gonosz fogalma. Minden kami j�s�gos, seg�teni akar�, kegyes. Egy jap�n filoz�fus �rta: “A kamikat nem lehet meg�rteni; csak �rezni �s im�dni tudjuk �ket. De ezt is csak azzal a felt�tellel, ha visszat�r�nk a term�szethez �s �sszhangban �l�nk vele”. A kamival val� tal�lkoz�s misztikus �lm�nye al�zattal t�lti el a h�v� sz�v�t. Ezt az �rz�st a jap�nok mako­t�nak nevezik, �s egym�ssal val� kapcsolatban is t�rekszenek r�. Ez�rt sz�m�t az al�zatos udvariass�g egyik f� er�ny�knek. A sintoizmusnak nincsenek erk�lcsi el��r�sai. Az erk�lcsi viselked�st az ember vele sz�letett, �szt�n�s j��rz�s�re b�zza, elv�rja, hogy mindenki maga �rezze meg: mi a j� �s mi a rossz, mi a helyes �s mi a helytelen. A jap�nok sz�m�ra a b�n fogalma is eg�szen m�st jelent, mint a kereszt�nyek vagy a t�bbi nyugati vall�s k�vet�i sz�m�ra. Els�sorban az sz�m�t helytelen cselekedetnek, ha valami olyat tesznek, amellyel v�tenek a k�z�ss�g, azaz a n�p �rdekei ellen. Nagy hangs�lyt fektetnek a tisztul�si szertart�sokra: a v�zben val� megmer�l�sre, a tiszta ruha fel�lt�s�re stb. Szent�lyeikben medenc�k vannak, amelyekb�l a h�v� vizet mer�t s kezet mos, illetve sz�jat �bl�t. A tisztul�si szertart�sokra els�sorban a betegekkel, sebes�ltekkel val� �rintkez�s, halottak �rint�se, temet�si szertart�sokon val� r�szv�tel ut�n van sz�ks�g. Tiszt�talans�got eredm�nyez a nemi aktus is, ha zar�ndok�t alkalm�val vagy �nneps�get megel�z� napon ker�l r� sor. A t�lvil�gi jutalom, vagy b�ntet�s gondolata nemigen foglalkoztatja a jap�nokat. A sinto kiz�r�lag az evil�gi �rv�nyes�l�s, boldogul�s c�ljait szolg�lja. K�znapi �hitatk�nt a sinto nem k�v�n sokat h�veit�l. A legfontosabb az, hogy id�nk�nt elzar�ndokoljanak valamelyik szent�lybe, ahol piros vagy z�ld kab�tot �s fekete, magas s�veget visel� papok teljes�tenek szolg�latot. Rendszerint a k�zhivatalnokok soraib�l ker�lnek ki �s egy�b munk�juk mellett foglalkoznak a szertart�sok ir�ny�t�s�val. A templomokat gy�ny�r� parkok �vezik. Odabent a szent�lyben a h�rom uralkod�i ereklye (t�k�r, kard �s magatama dr�­ga­k�f�z�r) valamelyike jelk�pezi az istens�g jelenl�t�t. A szent�lyhez vezet� l�pcs�n�l a h�v� csenget�ssel vagy kopogtat�ssal h�vja fel a kami figyelm�t, majd miut�n n�h�nyszor meghajol el�tte, �ldozati aj�nd�kokat ad neki. Legink�bb rizsb�l k�sz�lt �telt meg italt �s selyemb�l k�sz�lt ruhadarabokat. A sintoista ember sz�m�ra a legnagyobb er�ny a cs�sz�rnak, az el�lj�r�nak vagy a munkaad�nak val� engedelmess�g �s a munkafeladatok min�l eredm�nyesebb teljes�t�se. Ezek az er�nyek azonban – amelyek nagym�rt�kben hozz�j�rultak Jap�n gazdas�gi fellend�l�s�hez – ma m�r f�leg az id�sek �s a k�z�pkor­oszt�ly, az �n. “ mi-nemzed�k ” k�reiben vannak jelen. A m�sodik vil�gh�bor� �ta eltelt id�szakban a Nyugat er�teljes hat�sa Jap�nban is megtette a mag��t: a fiatalok k�z�tt egyre t�bb az el�gedetlen, egyre gyakrabban k�rd�jelezik meg a “mi-nemzed�k” k�z�ss�gi be�ll�totts�g�t �s egyre gyakrabban k�zdenek lelki-egzisztenci�lis kr�zisekkel, amelyekre individualista v�laszokat k�vetelnek. �k alkotj�k az “�n-nemzed�ket”. A mai jap�n fiatalok sz�m�ra a sintoizmus jelszavai – kitart�s, k�zd�szellem, lelkesed�s – m�r kev�sb� fontosak. K�zben az egyre jobban n�vekv� egzisztenci�lis �rt a buddhista szekt�k �s a gomba m�dra szaporod� �j vall�sok pr�b�lj�k kit�lteni. A hivatalos sintot�l elszakadt szekt�k k�z�l legjelent�sebb a Tenriki� (Isteni b�lcsess�g), melynek tagjai nagy hangs�lyt fektetnek a csod�latos gy�gyul�sokra, szertart�saikra jellemz�ek a kultikus t�ncok. Hasonl� alapokra �p�l az Odor� Suki� (T�ncol� vall�s), azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a r�v�l�ses t�nc itt az �n-tudatt�l val� buddhista ihlet�s� szabadul�st hivatott el�mozd�tani. Az �j szekt�k k�z�s jellegzetess�gei: a csod�kban val� hit, a betegs�gekt�l �s szenved�st�l val� szabadul�s el�rhet�s�g�nek hirdet�se, r�v�l�ses l�tom�sok, misztikus �t�l�sek. �ltal�ban mindegyik sintoista, buddhista, esetleg konfuci�nus gy�kerekre vezethet� vissza. A nyugati vall�sok – a jap�noknak idegen szem�lyes erk�lcs hangs�lyoz�sa �s a sintoista k�l�nlegess�g-tudat miatt – nemigen terjedhettek el.